Akkezdet Phiai – Kottazűr

6 év az nem kevés, mégis előfordulhat hogy valamire érdemes ennyit várni?! Az AKPH neve a hazai hiphop körökben jártas -és nem jártas- emberek között szép lassan kezdte magát fogalommá kinőni. A 2004-ben megjelent Kezdet lemez egyfajta belépőt, kóstolót jelentett rengeteg ember számára, hogy a nyelvi (szövegi) játékok és a húzós alapok összhangjából felépülő zenéken keresztül megszeressék (megszerethessék) a magyar rapet es hiphopot.

Saiid és Újonc számomra mindig is jól elkülöníthető hangzás és szövegvilággal tette színesebbé a hazai palettát, szerencsére ezt a tendenciát az új lemez megjelenése sem szakította meg. 2010.04.04. alkalmával a Toldi moziban megrendezett release esten az oda ellátogatók -2500 Ft fejében- a belépő mellé gratis magukénak tudhatták az AKPH új duplalemezét, ami a Kottazűr címet kapta. A debütálást a lemez koncepciójához illeszkedő elképzeléssel, party és élő fellépés helyett klipvetítéssel, és a két korong dalainak “cd”ről való pörgetésével vitték véghez. Természetesen az internet korában semmi sem szent, semmi sem maradhat duplikálatlanul, így az új lemez is már a megjelenést követő napon elérhető volt több forrásból is, amire nyilván a Phiúk is fel voltak készülve. A bolti megjelenést, illetve a rendelést a közeljövőben tervezik beindítani, addig a becsületesebbeknek várnia kell, a türelmetleneknek pedig keresgélni, Én személy szerint nem adnék tippeket, merre is induljatok :)

Meghallgatva a lemezt egy dolog jutott az eszembe: “Azt hiszem ezt meg kell hallgatnom még párszor…“.

Az első lemez első dala (vagyis az intro) kapásból a szánkba rágja azt az üzenetet, amit a Zenebuddhizmus klipp megjenése után már sejteni lehetett: “Nem változtunk meg teljesen, de ez most kicsit más lesz…“.
Más lett. Több, kiforrottabb, színesebb, szagosabb.
Az első CD inkább egy visszanyúlás a Kezdet-ek felé, hanyagabb, kevésbé lírikára gyúró szövegek, dinamikusabb flowk megtűzdelve néhány sokkal inkább akusztikus hangszerelésű zenével. Eredeti AKPH életérzés, halvány utalásokkal arra, hogy ez azért nem minden.

Tényleg nem. A kettes korong azok számára nyújt majd órákon át tartó katartikus élményt, aki szeretnek elveszni a vers és a rap határvidékén. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az imént már említett zenebuddhizmus track a lemez kezdőzenéjeként.

“A lelked a dallam, a tested a ritmus, az elme az rím, ez zenebuddhizmus.”

Kifordított szószerkezetek, nyelvi ördöglakatok, hangulatalapú audiovizualitás, társadalomkritika, elkülönülés és egyesülés. Ki szereti, ki nem, egy biztos: kötelező!

Az Akkezdet Phiai nevű formáció a második lemezével is lezárt egy korszakot maga mögött, és megnyitott egy újat a hazai szcéna számára. Jobban nem részletezem, emésztés alatt.
Vitatkozni lehet, de nem érdemes.

www.akkezdet.com